Prológus

A nevem Isabella Marie Swan. 1702-ben születtem Olaszországban. Anyámat Reneenek hívták, apámat pedig Charlienak. A családom kicsit furcsa. Csecsemő koromban még anyám vigyázott rám, de ez 11 éves koromban megváltozott. Édesanyám adrenalin függő volt így én voltak a felnőtt.Apám állandóan dolgozott, nem tölthetett sok időt velünk. Reneenek ez nem tetszett, többször is szóvátette. Az egyik nap mikor Charlie hazaért a munkából Renee megint neki esett. Én éppen vacsoráztam, de elment az étvágyam míg őket hallgattam. Ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek otthonról. A holmim már napokkal ezelött összepakoltam mikor megint kiabáltak. Csak akkor nem tudtam meglógni. Pénzt és táplálékot raktam magamnak meg mindenfélle cuccot. Megírtam a levelet, amiben elköszönök tőlük és megírom benne, hogy miért mentem el.

Drága Apa és Anya!

Elegem van abból, hogy folyton veszekedtek, így összepakoltam a holmim nagy részét és itt hagylak titeket. Tudom, hogy ez fáj nektek, de nekem meg az fájt, hogy nem volt egy nyugalmas napunk sem. Ne keressetek, mert nem fogtok megtalálni.

Szeretlek titeket: Bells.

A levelet az előszoba szekrényre tettem, jól látható helyre és kiléptem az éjjfekete éjszakába. Ekkor voltam 18 éves.